Potyognak a könnyeink : (
2017.01.29.
Két védencünkért potyognak most a könnyeink, akik az ÉLET, a menekülés, a jobb élet lehetőségének küszöbén álltak, de a halál nem kegyelmezett, és elragadta őket :(
Akkord az ivartalanitás után lábadozva már ideiglenes gazdinál ébredezhetett, aki egész életre szeretettel várta, ha sikerül a családba beilleszkednie. A beilleszkedés sikerült, de senki sem gondolta, hogy az 'egész élet' mindössze pár nap lesz csupán :( Akkordot egy agyvérzés ledöntötte a lábáról, majd röviddel utána még egy, már teljesen magatehetetlenné és mozgásképtelenné téve őt. Sajnáljuk Drága, hogy a hányattatások után csak ennyi jutott a jóból és a szeretetből :(
Trabant szombaton összezuhant. A kezdeti javulás, ami a laborleletekben is megmutatkozott, sajnos csak átmeneti volt :( Azonnal kórházba rohantunk vele, ahol folyamatos orvosi felügyelet mellett kezelték, de a hétfő reggelt már nem élte meg. Iszonyúan fáj a szivünk érte, hiszen rémséges helyről mentettük őt, és megérdemelt volna egy szebb, jobb életet, ahol a simogatás nem kiváltság... ahol az étel nem jutalom... ahol a szeret és gondoskodás nem kérdés... Gyönyörű, robosztus kutya lehetett anno, akire biztos büszke volt 'gazdája', ám ahogy öregedett, betegesebb lett, leginkább a gondoskodás hiánya miatt, valószinűleg úgy vesztették el érdeklődésüket iránta. Trabant mindössze 8 éves volt...
Összeszorul a szivünk, és összeszoritott fogakkal küzdünk tovább a hozzájuk hasonló szerencsétlenekért, még ha néha, mint például most, kilátástalannak és értelmetlennek is tűnik minden segiteni akarásunk :(
Boldogságot kivánunk Nektek fent, az Égi falkában a Szivárványhid túloldalán, ahol már nem bánthat senki és fáj semmi <3
Itt lent meg csak a csend marad....
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.
Megosztom a Facebookon