Valaki esélyt kapott a boldogságra :)
2014.02.21.
Valakinek nagy napja alakult a minap ... Hogy ki Ő? Találjátok ki!!! Segítségül annyit:
Szép szál legény, vagy inkább lány?
Alá nézel és semmit sem látsz?
Legénysége lett a veszte,
Tört szerszáma le lett nyesve.
Kislány pózban pisil most már,
Macsó módra fel alá jár.
Beleköt az élő fába,
Legény maradt puncikával!
A fenti költemény kincy lelkén szárad, de van ám folytatása is a párjától, Tamástól :)
"Kedvesem!
Bár kritizálnom nem ildomos,
Itt jelezném, rímed romos...
Hódítótok bátorsága nem szállt soha inába,
Bájdorongját beletörte egy kívánatos pi..ba...
Ez a múlté, fel a fejjel, mindenre van megoldás,
Jobb is lesz, ha legugol majd, s nem fröcsköl a hugyozás!
Ettől Ő még Casanova, bár oda a cégére,
Kellett már a story-nak egy Happy End a végére!"
Akik rendszeresen olvassák honlapunkat, azok már biztos rájöttek, hogy bizony, Hóditóról, az amputált fütyijű boxer fiúnkról(lányunkról?) van szó.

Akik esetleg nem ismerik Hódító történetét, azok
ITT olvashatják el részletesen a korábbi híreket róla.
Összefoglalva legfontosabb információkat: törött pénisszel került a gondozásunkba, amit amputálni kellett. Orvosaink a
Délpesti Állatgyógyászati Központban egy bravúros műtéttel puncit varázsoltak a törött szerszám helyére, ami tökéletesen funkcionál.
Hódító esélyeit azonban nem igazán segítette ez a nemtelenség, vagyis, hogy fütyitlen ugyan, de mégis fiú, mindemellett a természete sem volt éppen ideális. Kezdetben válogatás nélkül megtámadott minden más kutyát, aki a közelébe került: öreget, fiatalt, szukát-kant, kicsit-nagyot. Nem is tudtunk mellé más kutyát tenni, egyedül élt egy kennelben, de tudtuk, hogy ez így nem maradhat, hiszen a saját örökbe fogadási esélyeit rontja ezzel a viselkedéssel.
Elkezdtük a rendszeres szocializációját, amihez hasznos tanácsokat és segítséget kaptunk a
Rákoscsabai Kutyaiskola oktatóitól. Nagyon köszönjük :)
A kezdetben igazi kőbunkóként viselkedő Hódító a rendszeres foglalkozásnak és a következetességnek köszönhetően hamar megtanulta, hogy mik a szabályok, mik az elvárások, és mindent megtett, hogy megfeleljen nekik.

Nagyon várta a közös vasárnapi sétákat, amikor a csapatba szoktatási időszakot és néhány kisebb villongást követően szabadon jött-ment a kutyacsapattal.





És itt jön a fordulat a történetbe: jelentkeztek egy korábbi védencünk, Albatrosz örökbefogadói, hogy szeretnének egy harmadik kutyát a meglévő kettő mellé, de mindenképp időset, esélytelent szeretnének. Olyat, akire nincs igazán jelentkező, akik nagy valószínűséggel nálunk töltik el élete alkonyát, és nálunk is fejezi be földi pályafutását. Sajnos kapásból fel tudtam sorolni vagy 10 kutyát. Elég csak megnézni a honlapunk gazdikeresőit: Zorba, Zente, Lipót, Chips, Csipesz, Franklin, Rolex és persze Hódító (és ezek csak a kanok :( )
Persze szűkíteni kellett a szóba jöhető kutyák körét, hiszen két, már összeszokott kutya mellé kell költöznie a kiválasztottnak, a cél pedig a mielőbbi harmonikus együttélés elérése. Nos, ezen a rostán Hódító azonnal kiesett.
A gazdijelöltek, Timi és Karcsi első lépésként eljöttek személyesen megismerkedni a gazdikeresőkkel. Minden boxer valami miatt megkapó, mindegyik történetében van valami szívbe markoló, és persze a szemükbe nézve az ember szembesül a szomorúság és reménykedés érzésével is. Iszonyú nehéz a választás. Ki legyen a szerencsés? Ki kapjon egy esélyt? Ki illik majd a meglévő csapatba? Sok-sok nyitott kérdés, válaszolni pedig nagyon nehéz.
Hódító is az esélyesek között volt. Bevallom őszintén, első körben megpróbáltam lebeszélni Timiéket róla. Problémás kutya: jól irányítható ugyan, de más kutyákkal domináns, esetenként agresszív viselkedést mutat. Nem kevés idő, energia és persze türelem kell a csapatba illesztéséhez. Nagy feladat. Nagy kihívás.
A második körös ismerkedés már a kutyákkal együtt történt. Boni és Nyuszi (ez Albatrosz új neve :) is jött, és elmentünk egy közös sétára velük Hódítóval. Mivel Boni szuka létére hiperdomináns, így az ő (Boni és Albatrosz) összeszoktatása is megérne egy misét. Megküzdöttek vele Timiék, de nem adták fel, és 1 hónapi harc után a két kutya ellenfélből társsá vált.
A közös séta minden probléma nélkül lezajlott. Nem voltak villongások, próbálkozások, csak sok-sok puszilkodás. Timiék a többi gazdikeresővel már nem is próbálkoztak, eldöntötték: nekik Hódító kell.
A költözésre csütörtökön került sor, elmondhatom, hogy minden várakozásunkat felül múlta. A kutyák a semleges területen történt közös séta után szó szerint végig kísérték új otthonában Hódítót, és örömmel mutatták meg neki a kertet, a kutyazugot és a nappalit.
















Most írhatnánk, hogy minden jó, ha a vége jó, de nem írjuk. Ennek a sztorinak még nincs vége! Lesz még folytatás, hiszen most igazán izgalmas napok jönnek Hódító és új családja életében. Reméljük és szívből drukkolunk, hogy a folytatás is olyan problémamentes legyen, mint a kezdet volt, és reméljük, hogy Hódító megbecsüli magát és az esélyt, amit kapott Timitől és Karcsitól.
Ha sikeres lesz az összeszoktatás, akkor Timiéknek lesz egy tökéletes boxer falkájuk, ahol van sárga, van csíkos és van fehér is. És persze a nemek tekintetében is teljes egyensúly lesz: van szuka, van kan és van egy ilyenisolyanis :)
Sok sikert kívánunk és nagyon-nagyon drukkolunk :)
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.
Megosztom a Facebookon