Cibakházi Curtis, aki már Rollo :)
2015.03.07.
Sziasztok kutyabarátok !

Először is bemutatkozom: Cibakházi Curtis vagyok. Ezt a nevet kaptam a Noé-s lányoktól. Az új családomban Gergőtől a Rollo nevet kaptam, aki valami viking pasi volt. Gazdim Rolónak, Zoli az állatorvosunk Fregolinak hív. Én egyiket sem bánom, bárhogy hívnak, én rohanok hozzájuk.

Már egy hónapja Pomázon lakom, de nem volt könnyű bekerülnöm ebbe a falkába, mert a gazdim Jake-et hiányolta, aki átment a szivárvány hídon :( (szintén Noé-s védenc volt). Ezért még nem volt túlságosan nyitott egy új jövevény befogadására.


Mivel Gergő szeretett volna valakit, aki szívesen rohangál (edz) vele, és mert Pearl, aki néhány évvel ezelőtt még szintén az állatotthon lakója volt, hiányolta a kutya társaságot, rászánták magukat egy látogatásra az otthonba. Móni, a gazdim még azt sem tudta, hogy véglegesen akar-e kutyát, vagy csak ideiglenes befogadóként segítene. Mikor végre eljöttek, Kata szerénységemet ajánlotta, így elmentünk egy közös sétára. Mivel éreztem a bizonytalankodást arra gondoltam: mit veszíthetek? Így folyton ugráltam, bohóckodtam, és mindhármukat jól összekentem a sáros mancsommal. Gergőnek tetszett, hogy az anyukája nyakig maszatos, és mivel Pearl-el is egész jól kijöttem, így megegyeztek végül abban, hogy véglegesen haza visznek ENGEM. Aláírták a papírokat, és indultunk is az új kalandok felé.

Már az első nap otthon éreztem magam.


Igyekszem megfelelni, alig-alig rosszalkodni. Amit kérnek, legtöbbször megteszem. Pl.: nem megyek be a konyhába, ami nagy szó ám!! Abból viszont nem engedek, hogy a kanapéra felmásszak, és ott aludjak. Az udvaron pedig minden alkalommal lepisilem a liliomfát, ami szerintem elég csenevész, és amiért a gazdim kicsit hisztizni szokott, hogy: „így aztán biztos nem nő meg!” Ilyenkor vigyorgok, és csóválom a farkam, amiktől meglágyul a szíve, és befejezi a veszekedést :)

Ez itt a kanapém :), amin nem szívesen osztozkodom a többiekkel.


A gazdin azonban kénytelen vagyok osztozkodni.


Már pórázon is elég kulturáltan közlekedek, nem tépem ki a karját senkinek :)


A Gergővel futni is nagyon szeretek, de még mindig be vagyok „tojva”, nehogy elhagyjanak, így mindig szemmel tartom őket. Amint meglátom a kertkaput előre rohanok, leülök elé, és attól fogva füttyöghetnek ahogy akarnak, én egy tapodtat sem mozdulok onnan (biztos ami biztos, nehogy kint felejtsenek).

Mindenféle fura kaját is kapok: banánt, túrót, sajtot, tojást (a májkrém is új volt, de azt elsőre megszerettem) . Ezeket eleinte csak azért ettem meg, nehogy Pearl-nek több jusson, mert szerintem így is kicsit nagy a feneke :) Ezen igyekszem változtatni, mert addig nem hagyom békén, amíg nem birkózik, vagy rohangászik velem, pedig nem egy mai csirke.

Bár az is igaz, hogy ha bemérgesedik, ellátja a bajomat.




Azért a játék végére mindig kifárad, és lóg a nyelve:)


Amíg ő pihen én vagy tévézek,


vagy a gazdimhoz bújva én is alszom.


Egyszóval jól vagyok, és jól érzem magam.


Még egyszer köszönöm a lányoknak, hogy vigyáztak rám, amíg náluk laktam, és a Katának, hogy beajánlott engem ebbe a családba. Ígérem, hogy májusban a majálisra ellátogatunk hozzátok. Addig is puszilunk mindnyájatokat!

Rollo, Pearl, Gergő, Móni

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon