Cerka a tutiban :)
2015.03.26.
Cerka még 2013-ban került a NOÉ Állatotthon / Boxer fajtamentő csoportjának gondozásába. Kisújszálláson figyeltek fel rá a helyi állatvédők, nagyon rossz körülmények között tartották. Test szerte sebek borították, a szeme gennyes volt egy gyulladástól, csont és bőr volt szegény az éhezéstől :(



Nálunk hamar összeszedte magát a megfelelő ellátásnak és táplálásnak köszönhetően, már csak a gazdi hiányzott.



Egy ízben sor került az örökbe adására, de a másik kutyával való összeférhetetlenséget nem tudták kezelni az örökbefogadók, így visszakerült a gondozásunkba. Ezután eltelt több mint egy év, de egyáltalán nem volt érdeklődés rá egyáltalán... egészen februárig :)

Ekkor jött egy fiatal pár a boxerükkel, mellé kerestek kutyabarátot. Cerka volt a szerencsés, aki megtetszett nekik és Rozinak, a boxerlányzónak is :)

A költözés még pár hetet váratott magára a gazdik új házba költözése miatt, de aztán eljött a NAGY NAP, Cerka beköltöző show-ja :)

Rozi kicsit bizalmatlanul fogadta Cerkát, aki egyből birtokba vette a területet és felfedezte a környezetét.







Volt egy kis durci is kezdetben, de harar tovaszállt :)


Pár héttel a beköltözés után már érkeztek is hírek Cerkáról és Roziról :)

"Jól vagyunk, néhány sorban leírom, hogy mik voltak eddig.
A Rozi először kicsit piszkálta, tolta, irányította, főleg, ha hozzánk akart odajönni. Ez aztán kb. vasárnapra elmúlt.
Szaladgálnak együtt az udvaron, feltúrja magára a Rozit úgy, hogy bebújik az első lábai közé, és felemeli a fejére. :) Nagyon vicces, nem tudom, hogy miért csinálja, de valószínű szeretetből, mert minket is túr, ha olyanja van. :)
Eddig három összezördülés volt, amit a Cerka kezdett. Egyszer a helynél, amikor ő már feküdt, a Rozi meg odament. Szerintem akkor az volt a baj, hogy rálépett a fájós lábára, akkor kicsit rácsaholt a Rozira, de a Rozi nem állt vissza. Aztán utána odament a Rozihoz és megnyalogatta a száját, mintha bocsánatot kért volna tőle.
Kétszer meg amikor mi ettünk. Bejött a konyhába, megpróbált kunyizni, persze mi nem foglalkoztunk vele, aztán bejött a Rozi, és akkor rácsaholt. De leszúrtuk a lábáról, de utána sem engedte be, de már nem morgott, meg semmi.
Etetésnél nagyon izgatott, megpróbáltuk dominálni, hogy nem kapja meg, meg elvesszük előle, és csak ha szépen ül, akkor kapja vissza, de nem érdekelte, csak meredten bámulja a kaját. De dolgozunk rajta. :)
Először hétfőn maradtak otthon egyedül, nem volt semmi gond. A Cerka is ugrabugrált amikor hazaértem. Házat is tudnak őrizni, elég félelmetes eb. :) És baromi mély hangja van. Ja, és irdatlanul horkol!!! :)

Igazi bunyó nem volt, csak odamordulás, csipkedés, de már napok óta semmi konfliktus, pedig volt egy két helyzet pl: Rozi szabályosan elgázolta Cerkát, de nem zavarta, ment tovább az udvar rongálása. Már feküdtek is együtt az ágyukon, nem sok ideig, de ez is valami. Képekben még nem dúskálunk, mert amint meglátja a telefont ugrik, így elég nehéz szituációban lekapni, de nem adjuk fel!

Minden jót és eredményes munkát kívánunk!

Panni, Dávid, Rozi, Cerka! "







Cerka tehát esélyt kapott egy új, jobb életre. Várjuk a további híreket az összecsiszolódásról.

Sok boldogságot Cerka! Becsüld meg magad :)

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon