Zea első 1 éve :)
2016.05.18.
Már hetek óta gondolkodom, hogy is kezdjek bele, mi mindent írjak le az eltelt egy évről, mi az, ami mások számára is érdekes lehet, mik azok a fontos események, amik ez alatt az egy év alatt történtek velünk.

Minden 2015.05.02-án kezdődött. Azt hittük ezen a napon csak egy nagyon fontos esemény fog

történni, az pedig az egyik barátunk esküvője volt. Nem így lett. Katához érkezett a kétségbeesett segítségkérés, mely kettő egy napos boxer kislány életének megmentéséről szólt. Mama kutya meghalt, tapasztalat kézzel nevelésről nulla, így a válasz természetesen az volt segítünk és mindent megteszünk majd értük.





Meg is érkeztek, alig voltak egy tenyérnyiek. Gyors gondolkodás után első körben megkapták pótmamának Turmix-ot, akinek éppen akkor repültek kis saját gyerekei, de teje még volt. Örömünk sajnos nem tartott sokáig, mert Turmixnak elege lett és pár nap után azt mondta, köszöni szépen ő ebből már nem kér.







Jött a következő kihívás, kézzel nevelés, három óránként etetés. Kata, aki ebben már rutinos volt, beköltöztette a kicsiket a fürdőszobájába és elkezdődött a drukk. Voltak jobb és nehezebb napok és mi nagyon drukkoltunk nekik.Lassan eltelt a kritikus időszak, amikor már mertünk reménykedni abban, hogy ők is meg fogják élni a felnőtt kort.





Ez a történet pont egy hónappal imádott Mókus kutyám hirtelen halála után történt. Akkor még nem is gondoltam, hogy egyszer én egy boxer kölyköt fogok felnevelni. Hiszen mindenki tudja, hogy egy kölyök boxer maga az égető tűz. De a sors átírta a történetet. Sokáig még magamnak sem mertem bevallani, hogy ez a kutya az én kutyám lesz. De mire elérték a hat-hetes kort és elkezdtek maguktól enni már tudtam, hogy az egyik kislány felnevelése az én nagy feladatom lesz.



A lányok az Eper és a Meggy nevet kapták. Az én kis kiválasztottam 7 hetesen hozzám költözött és a Zea nevet kapta. Itt elkezdtek felgyorsulni az események. Ekkor nálam lakott még a saját öreg, morgós Börni bulldogom mellett Roller is a rehabilitáció alatt lévő angol bulldog kölyök. Kicsit féltem, hogy az öreg hogy fogja fogadni ezt az állandóan mozgásban lévő valamit. Roller miatt nem aggódtam, ők azonnal óriási cimborák lettek. Mindketten gyorsan megtanulták, hogy az öreget jobb messziről elkerülni, mert ez a nyugalom titka.



Teltek múltak a hónapok, Zea pedig egyre csak nőtt és nőtt és egyre rosszabb lett. Persze a többiek azt mondták, hogy ez teljesen normális. Közben átestünk egy költözésen, amit mindenki nagyon jól viselt, sőt boldogok voltak, mert kaptak egy egész nagy kertet is, ahol még többet tudtak rosszalkodni.

Roller októberben végleges gazdijához költözött, így kicsi Zea haver nélkül maradt. Nem volt más választása, mint megtalálnia a közös hangot az öreggel. Az elején nem ment könnyen, de mikor ráérzett arra, hogy hol vannak Börni határai, hol van az a pont ahol még nem veri meg mert szemtelen, egy új világ nyílt meg mindkettőjük előtt. Börni egyszerűen megfiatalodott és örömmel ment játszani Zeával. Mostanra elválaszthatatlanok lettek. Összebújva alszanak, együtt őrzik a házatés együtt rosszalkodnak.



Tavasszal elkezdtük a kutyaiskolát is, mert nem szerettem volna, ha ez a pörgő gép a fejemre nő.



Sikerrel vettük az akadályokat és letettük mind az alapfokú, mind a középfokú vizsgát. Nagyon sokat tanultunk egymástól, egymásról. Nem mondom, hogy mostanában nem lep meg apróbb csínytevésekkel, de ezek azt gondolom, hozzátartoznak a kölyök élethez.



Boldog vagyok, mert mindenhová el tudom vinni magammal és ő mindenhol nagyon hamar fel találja magát.

Fontos megemlítenem a barátnőit is Amiát és Pearlt is, akikkel gyerekkora óta együtt bandázik minden hétvégén. Néha nem is tudjuk, honnan van bennük ennyi energia. Minden hétvégén felborítják a rendet az Állatotthonban.



Valamint itt van Mona is, aki Zea testvére és nagy szerencsénkre vele is folyamatosan tudjuk tartani a kapcsolatot, sőt az iskolát is együtt végezték el.

Május 1.-én ünnepelte első születésnapját, amire egy évvel ezelőtt sokan nem gondoltunk volna.

Múlt héten pedig ő lett a legeslegszebb a minden évben megrendezett Noés Majálison. Mondjuk én ezt tudtam eddig is, de ez most még megerősítést is nyert.





Száz szónak is egy a vége, köszönöm a boxermentésnek, hogy velem lehet, és nagyon remélem, hogy hosszú éveket fogunk még együtt tölteni és nagyon sok közös élményünk lesz még.

Ui: mindenki kösse fel a gatyáját ha egy boxer kölyköt választ :)

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon